- A 200 000 km önmagában nem jelent éles töréspontot az elektromos autó akkumulátorának állapotában.
- A kapacitásvesztés ezen a futásteljesítményen is fokozatos, autónként eltérő ütemű folyamat marad.
- Nagy futásnál a cellák közötti szórás és a hajtáslánc egyéb elemeinek kopása is nagyobb figyelmet kap.
- A reális állapotot ezen a futásteljesítményen is csak a mért SoH és a cellaszintű vizsgálat mutatja meg.
A használtautó-piacon megszokott gondolkodásmód szerint egy bizonyos futásteljesítmény felett a jármű nagyobb, költségesebb beavatkozásokat igényelhet, és sokan ezt a logikát változtatás nélkül átviszik az elektromos autókra is. A 200 000 kilométeres határ így sokak fejében egyfajta pszichológiai választóvonalként jelenik meg, amely után az akkumulátor állapotát automatikusan aggasztónak tartják. A valóság ennél árnyaltabb: az akkumulátor kapacitásvesztése nem egy hirtelen váltással, hanem fokozatosan, a korábban is jellemző ütemben folytatódik, és a tényleges állapotot ezen a futásteljesítményen sem a kilométeróra állása, hanem a mért kapacitás mutatja meg.
Ez a cikk kifejezetten a nagy futásteljesítményű, 200 000 kilométer feletti elektromos autók akkumulátorának állapotára fókuszál: mit mutatnak az ezen a futáson tapasztalt jellemző mintázatok, milyen egyéb hajtáslánc-elemek kopása kap nagyobb szerepet ezen a szinten, és hogyan közelítsen a vevő reálisan egy ilyen futású jármű vásárlásához. A cél, hogy a nagy futás önmagában ne riasszon el egy egyébként jó állapotú autótól, de a döntés mindig mért adaton alapuljon.
Van-e éles töréspont az akkumulátor állapotában 200 000 km körül?
A jelenlegi tapasztalatok szerint nincs olyan éles, mindenkire érvényes töréspont, amely után az akkumulátor állapota hirtelen, ugrásszerűen romlana. A kapacitásvesztés a korábban is jellemző, fokozatos ütemben folytatódik, és a 200 000 kilométeres határ átlépése önmagában nem indít el új, minőségileg eltérő leromlási folyamatot.
Ez nem jelenti azt, hogy a nagy futásteljesítmény ne járna nagyobb összesített kapacitásvesztéssel: minél többet használtak egy autót, annál több ciklikus terhelést kaptak a cellák. A lényeg azonban az, hogy ez a folyamat folytonos, nem szakaszos, ezért a 200 000 kilométer nem tekinthető önmagában kritikus küszöbnek.
Miért nem lehet egyetlen számmal jellemezni a nagy futású autók SoH-ját?
A nagy futásteljesítményű elektromos autók SoH-ja rendkívül szórt képet mutathat, mert a kapacitásvesztés mértékét nem kizárólag a megtett kilométerek száma, hanem a töltési szokások, a tárolási körülmények és a vezetési stílus együttesen alakítják. Két, hasonlóan nagy futású autó SoH-ja emiatt jelentősen eltérhet egymástól.
Ez a szórás azt jelenti, hogy a nagy futásteljesítmény önmagában nem ad elég információt a döntéshez: van, amelyik ezen a szinten is még viszonylag jó állapotú kapacitást mutat, és van, amelyik már számottevően leromlott. A megbízható választ csak az adott példány tényleges mérése adja meg.
Milyen egyéb hajtáslánc-elemek kopása kap nagyobb szerepet ezen a futáson?
Nagy futásteljesítménynél az akkumulátor mellett a hajtáslánc egyéb elemei - a hajtómű, a kerékcsapágyak, a féltengelyek és a fékrendszer - is nagyobb figyelmet érdemelnek, hiszen ezek mechanikai kopása közvetlenül összefügg a megtett kilométerekkel. Ezeknél a komponenseknél a nagy futás valóban erősebb, egyértelműbb összefüggést mutat a kopással, mint az akkumulátor kapacitásánál.
Ez azt jelenti, hogy egy 200 000 kilométer feletti elektromos autó vásárlása előtt a helyszíni felmérésnek nem csak az akkumulátorra, hanem a teljes hajtáslánc és futómű állapotára is ki kell terjednie. Az akkumulátor jó állapota önmagában nem garantálja, hogy más alkatrészek ne igényelnének figyelmet ezen a futásteljesítményen.
Nagyobb-e a cellák közötti szórás a nagy futású autóknál?
A hosszabb ideje és sokat használt akkupakkoknál statisztikailag nagyobb eséllyel alakulhat ki érzékelhető cellakiegyenlítetlenség, mert a cellák közötti apró, kezdeti eltérések a sok ciklus alatt nagyobb eséllyel felnagyítódnak. Ez nem törvényszerű minden nagy futású autónál, de a valószínűsége nő a megtett kilométerek számával.
Emiatt egy 200 000 kilométer feletti jármű helyszíni felmérésén a cellák közötti szórás vizsgálata legalább annyira fontos, mint az összesített kapacitás mérése. A cellaszintű kép segít elkülöníteni az egyenletesen, mérsékelten kopott csomagokat azoktól, amelyekben egy vagy néhány kiugróan gyenge cella rontja a képet.
Számít-e, hogy az autó taxis vagy futárszolgálati előéletű volt-e?
A nagy futásteljesítményű elektromos autók egy része kereskedelmi célra, például taxiként vagy futárszolgálatban használt jármű volt, amely jellemzően intenzívebb, gyakran gyorstöltésre épülő használati profilt jelent. Ez a fajta előélet statisztikailag nagyobb terhelést jelenthetett a celláknak, mint egy hasonló futású, de jellemzően otthon töltött, magánhasználatú autó.
Ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen előéletű autót automatikusan el kell kerülni, csupán azt, hogy a mért SoH és a cellaállapot ismerete ebben az esetben még inkább indokolt. A kereskedelmi előélet ismerete önmagában is hasznos kiegészítő adat, de a végleges választ a mérés adja meg.
Milyen tendencia várható a SoH további alakulására ezen a futáson?
A nagy futású, de még viszonylag jó SoH-t mutató akkumulátorok esetében a további kapacitásvesztés jellemzően a korábban megfigyelt ütemhez hasonlóan, fokozatosan folytatódik, nem pedig hirtelen felgyorsulva. Ez alól kivételt jelenthetnek azok az esetek, ahol már jelentős cellakiegyenlítetlenség vagy kiugróan gyenge cella azonosítható, mert ilyenkor a leromlás üteme felgyorsulhat.
Éppen ezért a jövőbeli tendencia megbecsléséhez nem elegendő a jelenlegi, összesített SoH ismerete: a cellaszintű mérés adja meg azt a kiegészítő információt, amely alapján reálisabban megítélhető, hogy a jármű állapota a következő időszakban is hasonló ütemben, vagy esetleg gyorsuló ütemben változik majd.
Érdemes-e nagy futású elektromos autót egyáltalán fontolóra venni?
Igen, egy nagy futású elektromos autó is lehet jó vétel, ha a mért SoH és a cellaállapot igazolja, hogy az akkumulátor még mindig elegendő kapacitást és kiegyenlített cellaállapotot mutat a tervezett használathoz. A nagy futás önmagában nem kizáró ok, hanem olyan tényező, amely miatt a mérés eredménye még nagyobb súllyal esik latba a döntésben.
A vásárlás előtti checklist című írásunk áttekinti azokat a szempontokat, amelyeket egy nagy futású jármű esetében külön érdemes megvizsgálni, az akkumulátoron túl a hajtáslánc és a futómű állapotát is beleértve.
Hogyan alakul a hatótáv reálisan egy 200 000 km feletti autónál?
A hatótáv nagy futású autóknál a mért SoH-val arányosan csökken az eredeti, gyári értékhez képest, de a pontos mérték autónként eltér, mert a kapacitásvesztés üteme a korábbi tárgyalt tényezőktől - a kalendáris és ciklikus öregedés arányától, a töltési szokásoktól, a cellák közötti szórástól - függ. Ezért egy általános, minden modellre érvényes hatótáv-csökkenési arányt felelősen nem lehet megadni.
A reális hatótáv megismeréséhez a mért kapacitásból kiinduló, az adott jármű jellemzőit figyelembe vevő számítás szükséges, nem pedig egy általános szabály. Ezt a számítást a hideg időjárás tovább módosíthatja, ezért a nagy futású, mért kapacitású autónál is érdemes a téli körülményekkel is számolni.
Milyen szerepet játszik a szervizelőzmény egy ilyen futású autónál?
Nagy futásteljesítménynél a szervizkönyv és a dokumentált karbantartási előzmény felértékelődik, mert megmutatja, történt-e valaha beavatkozás a hajtásláncon vagy a hűtőrendszeren, amely közvetve az akkumulátor és a hajtómű állapotára is utalhat. A hiányos vagy rendezetlen előzmény nem jelent automatikusan hibát, de fokozott odafigyelést indokol a helyszíni vizsgálat során.
Az előzmények, a VIN és a szervizkönyv ellenőrzéséről szóló cikkünk bemutatja, mire érdemes figyelni ezen a téren. Nagy futású autónál ez a fajta ellenőrzés a mérés mellett különösen fontos kiegészítő adalék a jármű megítéléséhez.
Mennyivel drágább egy nagy futású elektromos autó fenntartása?
A fenntartási költség egy nagy futású elektromos autónál elsősorban attól függ, szükség lesz-e a közeljövőben a hajtáslánc vagy a futómű valamely elemének javítására, illetve mennyire lesz elegendő a hatótáv a tervezett használathoz a mért kapacitás fényében. Az akkumulátor cseréje jelentős költséget jelenthet, de ennek szükségessége mindig a mért állapottól, nem a futásteljesítménytől függ önmagában.
Ezért a nagy futású jármű vásárlása előtt érdemes a mért SoH-t és a hajtáslánc állapotát együtt mérlegelni, és ezek fényében reálisan megbecsülni a következő évek várható költségeit. A tudatos árazás alapja mindig a mért, nem a becsült állapot.
Miért kulcsfontosságú a mérés ezen a futásteljesítményen is?
A 200 000 kilométer feletti elektromos autóknál a mérés szerepe nem csökken, hanem inkább felértékelődik, mert ezen a futáson a kapacitásvesztés mértéke és a cellák közötti szórás is nagyobb eséllyel mutat kiugró értékeket, mint egy alacsonyabb futású autónál. A hirdetésben szereplő futásteljesítmény önmagában ezen a szinten sem árulja el a valós állapotot.
Az energy1 2020 óta Budapesten és Pest vármegyében méri a használt elektromos autók akkumulátorának valós állapotát, a futásteljesítménytől függetlenül minden vizsgált járműnél azonos módszertannal. A kapcsolatfelvétel oldalon egyeztethető időpont egy nagy futású autó helyszíni állapotfelmérésére.
Gyakran ismételt kérdések
Van-e éles töréspont az akkumulátor állapotában 200 000 km körül?
Rosszabb állapotú minden 200 000 km feletti elektromos autó akkumulátora?
Mire figyeljen a vevő az akkumulátoron kívül nagy futású elektromos autónál?
Nagyobb a cellák közötti szórás egy nagy futású akkumulátorban?
Érdemes egyáltalán fontolóra venni egy 200 000 km feletti elektromos autót?
Miért nem elég a futásteljesítmény alapján megítélni egy nagy futású autó akkumulátorát?
Akkumulátor állapot és hatótáv ellenőrzés a helyszínen
Ha a(z) „Mi történik az akkumulátorral 200 000 km felett?" után konkrét használt elektromos autó beszerzésén gondolkodik, a kiszemelt példány valós akkumulátor állapotát (SoH), hatótávját és rejtett hibáit egy helyszíni állapotfelmérés tárja fel - így mért adatra, nem a hirdetésre alapozhat.
Időpontot kérekForrás és további szakmai olvasmány: What Car? - electric cars.
